2012. július 24., kedd

Darázsmácsik

Így hívtam kiskoromban az ízes gasztronómusok által grízes metéltnek nevezett ételt. Mivel nagymamám volt az általános iskolai szakács, és jól kiképezte a konyhásokat, így nem szörnyű menzai förmedvényként él bennem az emlék, annak ellenére, vagy pont azért, mert a gimiben szinte soha nem ettem ilyet.
A nagymamám mestere a nyújtott tészta készítésének, pillanatok alatt vékonnyá varázsolja a tésztát, és hihetetlen pontosan és precízen vágja csíkokra. Persze neki rendelkezésére áll - ahogy ő szokta mondani, majd ha te is ennyi tésztát gyúrsz, mint amennyit én eddig, akkor neked még jobban fog menni! - a sok éves tapasztalat, egy régi nyújtófa és gyúródeszka.
Én ezek hiányában is úgy döntöttem, megpróbálom, lesz, ami lesz. Egész finom, bár kicsit sótlan ebéd kerekedett belőle.

500 g lisztet 2 tojással [1 jó kis házi tojás is elég lett volna, de , némi sóval (ízlés szerint) összegyúrtam annyi langyos vízzel, amennyit felvett. Kb. 2 dl. lehetett, vagy valamivel kevesebb. Azt tudom, hogy viszonylag kemény tésztát kell kapni, szóval dolgoztam vele rendesen, meg is fájdult kicsit a kezem.
Aztán, figyelve, hogy mindig lisztes maradjon a tészta és soha ne ragadjon össze, a lehető legvékonyabbra nyújtjuk. Ez után összehajtogatjuk, majd vékony csíkokra vágjuk. Ennyi a házi tészta.
Közben kevés olajon feltettem pirulni a búzadarát, majd miután színt kapott, kicsit sóztam, felöntöttem egy kis vízzel (kísérletezőbb kedvűek ezt a lépést gyümölcslével is megtehetik, csak javít a dolgon) és tovább pirítottam folyamatosan kevergetve, amíg újra nem lett darás állapotú. Közben lobogó vízben kifőztem a tésztát. Itt arra érdemes figyelni, hogy ez gyorsabban kész van, mint a bolti. Végül leszűrtem, és összekevertem a grízzel. Otthonról kapott baracklekvárral és porcukorral tálaltam.



Azért azt hozzátenném, hogy akinek nincs a fent említett eszközökből és tapasztalatból, az is nyugodtan hozzákezdhet, az én gyúródeszkám az asztal lapja volt, a nyújtófám egy nagyobb befőttesüveg, a tapasztalatot pedig a szorgalom és a kísérletezőkedv pótolta.


2 megjegyzés:

  1. Ezt is szeretem!
    Ügyes vagy! :)

    VálaszTörlés
  2. Mi is szoktuk házi tésztát, vagy ahogy mifelénk hívjuk, házi laskát készíteni. :) isteni finom, sokkal jobb, mint a bolti!

    VálaszTörlés