2012. szeptember 24., hétfő

Furcsa páros

Nem ismerek olyan embert, aki ne szeretné a túrós csuszát. A makaróni mellett ez a legegyszerűbben elkészíthető tésztás étel. Van, aki cukrosan, van, aki szalonnával/töpörtyűvel(tepertő), sőt a legelvetemültebbek szalonnás-cukrosan eszik. Már egyszer írtam expasim édesanyjáról a brassóis bejegyzésemben, nos ezt a furcsa túrós csuszát is nála kóstoltam először. Azt mondta, a cigány kultúrából származik ez a módi. Nem tudom, mennyi igazság van benne, minden esetre az biztos, hogy zseniálisan finom, és egyszerű is. No nem borzolom tovább a kedélyeket, hiszen egy roppant egyszerű trükkről van szó. Tegyünk a tésztára a szalonnán, túrón és tejfölön kívül lecsót is:). 
A lecsó elkészítése nem ördöngösség, arra kell figyelni csak, hogy gusztusosabban néz ki, ha apróra szeljük a paradicsomot, paprikát. Szóval a kenyérszalonnát kockákra vágjuk és kiolvasztjuk a zsírját. Közben kifőzzük a tésztát, ami lehet házi vagy bolti, idő és energia függvényében. A szalonnapörcöt kikanalazzuk a zsírból és a tésztára rakjuk. A zsíron megpirítjuk a hagymát, majd beletesszük az apróra szelt paradicsomot és paprikát, és a pirospaprikát. Azért nem írok mennyiségeket, mert általában a lecsó annyi, amennyi hozzávaló van otthon, és ami nem fogy el, az mehet télire. Szóval készre főztük a lecsót, akkor már csak a tálalás van hátra. Először a szalonnás tészta, rá a túró, majd a tejföl, és végül a lecsó.
Aki kedvet kapott a kipróbáláshoz, az ne habozzon megírni, hogy ízlett neki!


2012. szeptember 23., vasárnap

Gombaszószos szarvacska

Még édesanyám is dicsérte ezt a receptet, mert egyszerű és gyors és persze - ha valaki nem szereti a gombát -  hússal is helyettesíthető, vagy fincsi sonkával, vagy zöldségekkel...csak a képzelet és a kamra tartalma szab határt:)!

***


Ez most egy olyan, de olyan egyszerű recept lesz, ami még gyors is, és eszméletlenül finom. Szörnyű, hogy egész nap csak ezt eszem, de egyszerűen nem lehet megunni.
Az első lépés tök egyszerű: megfőzzük a tésztát. Mivel lehet, hogy az öcsém is olvassa, leírom, hogy sós vízben főzzük meg a tésztát egy kevéske olajjal, hogy ne ragadjon össze.
Amíg a tészta fő, elkészítjük a szószt.
Egy fej vöröshagymát apróra vágunk és fél kocka olvasztott vajban üvegesre pirítjuk. Ez után beleteszünk körülbelül 5-7 nagyobb fej gombát, amit előzőleg felszeleteltünk. Épphogy csak sózzuk, kicsit ízlés szerint borsozzuk, majd készre pároljuk. Ez után beleöntünk kb. 2-3 dl tejet, megvárjuk, amíg felmelegszik, majd 2 kockasajtot teszünk bele, ez fogja besűríteni, ahogy elolvad. Én jelen esetben a karaván füstölt ömlesztettjét használtam, de biztos más ízesítésekkel vagy sima macisajttal is jó.
Egyszerűen mennyei!

2012. szeptember 22., szombat

Spenót

Valaki vagy szereti, vagy gyűlöli. Csak végletek vannak, Horatius (azt hiszem ő követte el azt a mondást) Aurea mediocritasa itt nem játszik. Én roppant mód szeretem.

***

 Keveset akartam főzni, szóval csak olyan 3-4 adagnyi receptje következik:

1 db zsemlét nagyon apró pici kis darabkákra szaggattam és ráöntöttem annyi tejet, amit épp felvett, talán egy kicsit többet. Felapróztam egy nagy gerezd fokhagymát és beletettem a zsemle mellé, majd elkezdtem azzal küszködni, hogy a fagyasztott parajpürét elharmadoljam. Nagy munka volt, de én nyertem, igaz a konyha elég zöld lett tőle. Szóval egy kevés olajon kiolvasztottam a paraj harmadát, majd egy evőkanál lisztet dobtam rá és összekevertem, majd beleöntöttem a zsemlés maszórit, dobtam bele sót, csak úgy érzésre, és kevertem folyamatosan, amíg fel nem forrósodott. Aztán beleöntöttem kb. fél liter tejet és készre főztem. Ennyi, nem túl bonyolult, még csak habarni sem kellett.

Tükörtojással tálaltam, és itt felmerült bennem egy kérdés: ti hogy sütitek a tükörtojást? Bő olajban, vagy épp-hogy-csak? Megfordítjátok, vagy csak egyik oldalról sütitek? Lágyra hagyjátok a közepét vagy keményre sütitek? Használtok tükörtojás-karikát, amit nem tudok, hogy mi a pontos neve, de van sok formában, és nagyon szeretnék egy pénisz alakút, mert szerintem nagyon vicces?



2012. szeptember 21., péntek

Cukkinis sütemény

Cukkini! Talán még akad elvétve egy-egy a spájzban, kertben, piacon, zöldségesnél. Én nagyon szeretem, minden formában. Tavaly ez a különleges recept végigsöpört a gasztroblog-világon, mindenki megsütötte a maga verzióját. Itt van az enyém is, átmentettem:)!

***

Jöjjön egy sütirecept, ami amolyan én is megsütöttem, mint ahogy azt már minden valamire való gasztroblogger előttem. Nem linkelem be, mert sok receptből gyúrtam egyet, meg mert rosszul érezném magam, ha valaki kimaradna, legyen elég annyi, hogy tényleg szinte minden gasztros-receptes oldalon megtalálható, nem véletlenül. Igazából azért kerül fel ide, mert annyira jól sikerült, hogy nem akarom elhagyni a receptet.
Akkor tehát először is előkészítem a hozzávalókat:
40 dkg. hámozott-magozott cukkinit lereszelek. Úgy 10 kisebb szem, vagy 5 nagyobb szem szilvát kimagozok és felkockázom. Kimérek 30 dkg lisztet és 20 dkg cukrot, 2 dl. olajat, előkészítem az 1 tk. fahéjat, 1 sütőport, 1 tk. gyömbért, fél tábla étcsokit apróra darabolva, kaparva, ahogy tetszik, 3 tojást, 2 csomag vaníliáscukrot, fél tk. szódabikarbónát, 2 ek.kakaót. Remélem, hogy nem hagytam ki semmit, ha igen, majd kiderül.
Először is a cukor és vaníliás cukor kivételével az összes száraz hozzávalót egy tálba öntöm és elkeverem. (liszt, kakaó, szódabikarbóna, sütőpor, gyömbér, fahéj, csoki)  Ezután a cukrokat a tojásokkal kemény habbá verem. Amikor már majdnem kész, lassan belecsurgatom az étolajat. Ezt követően beleöntöm a cukkinit, majd beleforgatom a száraz anyagokat is. Mikor kész, akkor sütőpapíros tepsibe teszem. A tetején eloszlatom egyenletesen a szilvát, és egy kis marék cukorral megszórom (ez a lépés el is maradhat). Sütőbe teszem, és a tűpróba megmondja, mikor van kész.
Öcsém imádta, párom imádta, és ezért egy héten belül háromszor el kellett készíteni, és senkire nem kellett tukmálni. Igaz, a csel, hogy csak miután már jól belaktak a vendégek, utána mondjuk el, miből készült. Tudjátok, az előítéletek...

2012. szeptember 20., csütörtök

Lasagne

Ez az étel abszolút favorit a tészták közül, a párom imádja, a családom imádja, és még párom édesanyja is elkérte a receptet. Igaz, nem túl esztétikus, de higgyétek el, isteni finom!!!
***
Ragu:
30 dkg darált hús, 10 dkg húsos szalonna, 5 dkg vaj, 2 dl tej, 3 evőkanál sűrített paradicsom, 1 fej vöröshagyma, 2 db sárgarépa, só, bors, delikát, majoranna.
Vajban megpároljuk a vöröshagymát, sárgarépát, szalonnát, majd hozzáöntjük a darált húst. Fűszerezzük, majd hozzáadjuk a paradicsompürét és felengedjük a tejjel, készre főzzük.

Besamel mártás:
5 dkg vajjal és 5 dkg liszttel világos rántást készítünk, felengedjük 5 dl tejjel, felforraljuk, sóval, borssal, szerecsendióval ízesítjük.

tésztával rétegesen lerakjuk:
sajt
tészta
ragu
besamel
tészta kerül alulra, majd a többi hozzávaló rétegezve.

Akinek már sikerült szépen tálalnia a lasagnet, szeletelni meg minden, az jelentkezzen és mondja már el, hogy kell!


Mártogatósok tortillához

Szintén a régi blogról, de ez legalább aktuális! Most, hogy jönnek a hidegebb, sötétedős, összebújós, filmnézős esték, talán jó ötlet kipróbálni ezeket az egyszerű finomságokat:)!


 ***

Szeretitek a tortillát? Mármint azt a háromszög alakú kukoricából készült chipszet? Szerintem roppant íztelen, nem annyira jó, mint a sima chips. Legalább is tegnapig ez volt a véleményem. Akciós volt, kettőt fizet, hármat kap, így vettünk 3 zacskóval. Ezekhez általában árulnak szószt is, de hát ki ad ki ilyenért pénzt? Gondoltam, majd esszük kechuppal, vagy valami ilyesmi.
Aztán hazaértünk, és bekerült a polcra, mígnem tegnap megszállt az ihlet, hogy én most ha törik, ha szakad, mártogatóst fogok készíteni.   Gondoltam nézzük, miből élünk, mi van a hűtőben, amit fel kéne használni, és abból majd alkotok. Tényleg nem tudom, mi szállt meg, de párom már ferdén nézett rám:).
Volt majdnem minden, amit megálmodtam hozzávalónak, és egy gyors sarki boltba lefutással át lehetett hidalni a problémákat, szóval elkészült a következő kettő - szerény véleményem szerint isteni - szósz. Nem beszélve arról, hogy az egyikhez végre felhasználhattam egy szintén németből való alapanyagot.

Akkor kezdjük is ezzel:
Paradicsomos csípős szósz hozzávalói:
2 db édes paradicsom, fél fej lila hagyma (kicsi fejből), egy kevés snidling, só, bors, őrölt chilli, és 6 tk. gyümölcsecet, esetünkben gránátalma:D. Isteni finom!


A hozzávalókat a lehető legapróbbra trancsírozzuk, szeleteljük, stb, majd összekeverjük, és pár órát hűtőben állni hagyjuk.






A második kicsit lightosabb, tejfölös alapú:

Egy kis csokor snidling, egy nagy gerezd fokhagyma, kb. 3 tk. kaporlevél, egy negyed lila hagyma (kis fejből), só, bors, másfél/két tk. pirospaprika és tejföl (fél nagy pohár)
Szintén apróra összevágunk mindent és összekeverjük, majd pihentetjük a hűtőben.







Hmm...fincsi :D!

2012. szeptember 19., szerda

Túrós-citromos palacsinta a sütőből


Tudom, hogy régen voltam, nem magyarázkodom egyelőre, de érik egy poszt róla, miért is nem voltam nagyon hosszú ideje. Addig viszont, amíg nem tudok újra jönni teljes értékű bejegyzésekkel, folytatom az augusztusban megkezdett sorozatot, és hozom a régi, ámde szeretett receptjeimet nektek ide, hátha még nem láttátok, és ötletet tudtok meríteni belőlük.  

***
 Először elkészítettem a palacsintatésztát, amit sosem szoktam méricskélni, csak úgy érzésre. Kell bele tojás (valamiért most hármat is raktam bele, de rájöttem, hogy teljesen felesleges, akármekkora mennyiség lesz a végén, egy, maximum kettő bőven elég.), liszt, csipet só, tej, szódavíz, amennyit felvesz, hogy tudjátok, olyan folyó legyen. Komolyan mondom, kicsit szégyellem magam, hogy néhány alaprecepthez nem tudok mennyiségeket írni, de ezeket még otthon látásból tanultam meg, hogy mi milyen híg, mennyire kell sűríteni, hogyan sózzam. Gordon szavaival élve egy olyan ágá-ágá szakács vagyok. Azért remélem, ez nem veszi kedveteket a receptek kipróbálásától.
Tehát a tésztát csomómentesre kevertem, és betettem a hűtőbe, amíg a többi hozzávaló el nem készült.

Második lépésként elkészítettem a tölteléket:
1 250g-os túrót egy tojás sárgájával, két evőkanál tejföllel, fél citrom levével, reszelt héjával, egy vaníliás cukorral és olyan 2-3 evőkanál kristálycukorral összekevertem, majd beleforgattam az egy tojás felvert fehérjét is. Mivel sütőbe megy majd, ezért nem baj, ha híg, sőt, kicsit legyen is hígabb, mint ha csak simán tálalnánk, ezen a citromlé és a tejföl tud segíteni.

Harmadik lépés: a puding elkészítése. Vanília, de nem akármilyen. Hoztam még Hamburgból egy ilyet:

Rumos kandiscukor, kifejezetten teába szánták, de én már annyira fel akartam használni! Szóval a vaníliapudingot felfőztem 6 dl tejjel, 2 evőkanál cukorral, és egy evőkanál ilyen kandiscukorral, és persze a hozzá tartozó rumos cukorsziruppal, az is kb. egy evőkanál lehetett. Megvártam, amíg hűl.

Eközben a palacsintákat egyesével kisütöttem, megtöltöttem, feltekertem és kiolajozott/lisztezett tepsibe raktam le. mikor végeztem, fogtam a pudingot és szépen a tetejére borítottam, megszórtam mandulával, és kb. fél órára a sütőbe tettem. Akkor ítéltem késznek, mikor a puding teteje meghártyásodott és elkezdett kicsit feljönni, a mandula pedig elkezdett pirulni. Lehet, hogy ez rendes sütőben 45 perc, de mint már mondtam, ez egy régi gázsütő, ami süt akkor is, ha nem kell olyan erősen.
A végeredmény pedig:





Szeleteléshez célszerű megvárni, amíg kihűl, én hidegen is fogyasztottam, a párom előtte kicsit megmikrózta. Tejszínhabbal tálaltam.



Legközelebb, ha otthon leszek, egy másik variációt fogok ebből elkészíteni öcskösnek, aki roppant édesszájú. Túrós töltelék helyett nutellás-banános lesz, vaníliapuding helyett pedig csoki.

2012. szeptember 4., kedd

Homokba túrta a vakond

Hát, nem ez a legjobban sikerült tortám, de azért szerettem volna megmutatni, no meg majd a következőt, hogy az már majd mennyivel jobban sikerül.

Első hibám az volt,hogy nem este 8-kor kellett volna nekiállnom a sütésnek.

Első körben sütünk egy piskótát tortaformában 4 tojásból. Nem sajnáljuk belőle a kakaót. Nekem édesanyám azt tanította, hogy minél több a kakaó a piskótában, annál esélyesebb, hogy összeesik. Ráadásul sötétebb lesz a piskóta, miután kisül. Ezért hát én sem szoktam eltúlozni a dolgot, de azon azért meglepődtem, hogy ezúttal mennyire szűkmarkúan sikerült bánnom a barna porral. Párom, mikor meglátta, megkérdezte, hogy ez így most akkor homokbavakondtúrástorta-e.

Közben felfőztem egy vaníliapudingot 3 dl tejjel és 3 evőkanál cukorral. Legközelebb lesz az 4 is.

Amikor kész a piskóta, kikapartam a belsejét egy villa segítségével, de úgy, hogy karimát hagytam, meg egy vékonyka aljat neki. Meglepően egyszerűen ment a művelet, igaz, még meleg volt a piskóta. És sehol nem szakadt át! Itt megveregettem a vállam. Ezt követően fogtam néhány banánt, meghámoztam, félbevágtam, majd másik irányba is, és a piskótára fektettem őket. A maradékot, ami nem fért a tortára, jól behabzsoltam. Már megérte ezzel a tortával bajlódni:).

Itt követtem el a legnagyobb tortakészítési bakit: nem HULALA tejszínt használtam. Így felverni sem sikerült, még habfixálóval sem és a száraz zselatin sem volt a legjobb ötlet, mert az így kapott pudinggal kiegészített krém csomós maradt, meg olyan furi állagú.

Tehát itt akkor a helyes verzió: kb. 4 dl. Hulala tejszínt felverünk, összekeverjük a pudinggal csomómentesre, reszelünk bele egy kis étcsokit, vagy tortadarát szórunk bele, zselatinnal fixáljuk, majd kis sűrűsödés után a banános piskótára halmozzuk. Ezt követően fogjuk a kikapart piskótát és a torta tetejére szórjuk, kicsit megnyomkodjuk, majd mehet a hűtőbe.

Annak ellenére, hogy nem lett tökéletes a torta, és én csak 2 szeletet ettem belőle, a párom két nap alatt eltüntette, szóval lesz még időm tökéletesíteni a receptet!







2012. szeptember 3., hétfő

Nah miket láttam és ittam nem is olyan régen?

Az egyik saját növesztésű körtés finomság, párom édesapja készítette. Tudom, hogy van, akinek ez nem nagy dolog, de én most láttam ilyet először úgy igaziból. Tudjátok, nem a boltban megvett tökéletesen kinézőt, hanem azt a kézzel fogható olyan eredetit nah!

A másik finomság pedig kitaláljátok, mi?

Nah jó, segítek: VODKA!
No de nem akármilyen! Egy kis meglepi van az alján. Párom testvére hajón dolgozik, az egyik útjáról hozta haza és nekem akkora szerencsém volt, hogy párom édesanyja jól meg is itatott vele. Nah jó, csak egy fél kupicával, mert voltak fenntartásaim. Hát, mit ne mondjak, tüzes! Meg akartam mutatni:)

És ő volt az aljában:
Ti megkóstolnátok?

2012. szeptember 2., vasárnap

Nyárutó

Ha nyár, akkor lángos!
Nem nagyon ismerek olyat, aki ne szeretné. Gyerünk, most már nincs is olyan meleg a konyhában, tessék meglepni a családot egy kis nyárral így ősz kezdetén!!!

Én a kefíresre voksolok, mert az olyan placebo-egészséges, anyukám a burgonyásra, de olyat is hallottam, hogy kenyértésztából a legjobb. Mindhármat kóstoltam és arra jutottam, hogy mindegyik változat tökéletes:)!

Ha Pécsett jártok vasárnap délelőtt, akkor a bolhapiacra érdemes tenni egy kis kitérőt, és ott tessék megkóstolni az ételsoron egy teljesen fehérre festett, kb. középen elhelyezkedő, pont a keresztút előtti utolsó bódéban kapható lángost! A legjobb, amit valaha ettem, meglocsolva fokhagymás lével, normális tejföllel, sajttal, nem azzal a tömeges íztelen vacakkal, és a tetejére egy kis lilahagyma. Legközelebb, ha megyünk, tuti csinálok fotót, és felteszem a blogra, mondjuk a Pécs, én ezért szeretlek rovatba, ami még nincs, de majd lesz:).

Addig tessék, az én receptem:
Fél kg. liszt, egy pohár kefír, cukros vízben felfuttatott élesztő, ízlés szerint só, mindez összedolgozva, megkelesztve, majd kisütve:). No meg, ha gondoljátok, akkor lehet bele mustár és virsli:).

Persze ez is egy azon receptek közül, amit az ember nem méricskél, csak úgy ösztönből.